Az elsőkre mindig emlékszik az ember, mert az elsőkre illik emlékezni. Nos, nekem viszonylag lyukas az agyam - nem olyan ementáli-szerűen, sokkal inkább tésztaszűrőre hajaz a szürkeállományom egy része.
Gondolom már kitaláltátok, hogy a csekély értelmű medvebocsnak így nagy kihívás volt a mostani VKP bejegyzés, ugyanakkor jó érzés volt egy-egy első után kitartóan kutatni (=megkérdezni anyut)
Jöjjenek hát a kérdések:
.... szó, amit kimondtam
"Apa". Azt hiszem anya ezt sosem fogja megbocsájtani nekem.
.... plüss állatom
Nem igazán voltam az a plüss állatos gyerek, a könyvek és a tollak már akkor is sokkal jobban érdekeltek. Viszont arra emlékszem, hogy volt egy dalmatám a 101 kiskutyából, "Pötyi" (azóta kreatívabb vagyok nevek terén, cserkészbecsszó!), és sokáig rimánkodtam Pongóért és Perditáért, mert szegény Pötyinek hiányoztak a szülei. Szociális lélek voltam már akkor is.
.... szerelmem
Az első szerelmemet Ádámnak hívták, vörös haja volt, és szeplős arca. Az oviban zúgtam bele, és ha jól emlékszem, akkor ő is szerelmes volt belém. Aztán egy nap új fiú érkezett az oviba, de szegény Ádámot leváltottam Danira, akinek barna haja volt és szép szemei. Most jogásznak tanul :]
Az oviban egyébként elég csapodár voltam, rémlik egy ikerpár is (Pityu és Peti), akiket a zoknijuk alapján különböztettem meg egymástól - reggel megkérdeztem egyiküket, hogy "Te melyik vagy?", megnéztem milyen zokni van rajta, így nem kevertem össze őket ;]
Az oviban egyébként elég csapodár voltam, rémlik egy ikerpár is (Pityu és Peti), akiket a zoknijuk alapján különböztettem meg egymástól - reggel megkérdeztem egyiküket, hogy "Te melyik vagy?", megnéztem milyen zokni van rajta, így nem kevertem össze őket ;]
Azóta volt néhány nagy fellángolás, amelyek egy ideig kisebb-nagyobb lánggal égtek. Volt jó néhány hónap, amikor azt hittem katonafeleség lesz belőlem (a 17 éves Ágihanna és a romantikus elképzelései c. rovatunk), de egy "katonafeleség" számoljon azzal, hogy elhagyják egy másik hazáért. Remélem jól vagy, Istenem remélem élsz, és boldog vagy az élettel amit választottál.
Álltunk valahol, sötét volt, csak néha villant ránk a fény, rám néztél, az arcom a kezedben, a szívem magam sem tudom hol, és arra kértél, hogy ne menjek el. Megcsillant valami a szemedben, és annyira szerettelek volna magamhoz ölelni, és megcsókolni úgy igazán, valahonnan mélyről, valahogy úgy, hogy érezd TE vagy a fontos, és nem a neved, nem a szakmád, csak TE. Nem az, amit csinálsz, hanem az imádnivaló tacskóságod, a nem-tudom-hol-a-vége-a-kezemnek korszakod, a megnyugtató közelséged. Te. Valami, ami csak Te vagy.
Nikinek hívták, egy oviba jártunk. Sajnálom, hogy nem emlékszem rád jobban. Egyszer egyébként Nikivel közösen megszöktünk az oviból, már az utcáról szedtek minket össze. Unatkoztam, na!
Saci, a spániel. Hosszú évekig voltunk hű társak, hónapokig felolvastam neki egy mesekönyvből. Máskor bepasszíroztam a sárga triciklim kis billenős kosárkájába, mert azzal akartam szállítani A pontból B pontba. Ő annyira nem akarta.
.... macskajaj
17 éves voltam, egy nagyon rossz randi után találkoztam KJ barátnőmmel, és bár nem ittunk sokat, én másnap olyan rosszul voltam, mint a kutya amelyik kilencet kölykedzett. Kegyetlen volt, az az igazi fejfájós, gyengélkedős, kölyök Bambisan összecsuklós. Akkoriban még nem ismertem a "lefekvés előtt igyál meg egy liter vizet" trükköt, amivel azóta több-kevesebb sikerrel távol tartom magamtól a macskajajt.
Fagyislány voltam. Buli volt :]
.... koncert
Demjén Ferenc, talán 6 éves lehettem :] Már írtam róla a szelencén, hogy nálunk hagyománya van a Demjén koncerteknek, így gondolom nem volt túl meglepő a válaszom.
Az első koncert egyébként, amin egyedül voltam (se barátnők, se ismerősök, senki), az egy Hungarica koncert volt a Wigwamban. Azóta is hagyomány, hogy minden Hungaricára egyedül megyek.
Egy mini szemhéjpúder-paletta, azokkal a hamisítatlan csehszlovák pénztáros néni kékekkel. Holland rokonoktól (?) kaptam ajándékba, kb. 10 éves lehettem. Édesanyám máig érthetetlen okokból nem engedte, hogy magamra kenjem.
Ha van kedvetek, és szívesen megosztanátok az "első" élményeket, akkor kommentben várom szeretettel a válaszaitokat! :]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Szelencenyitogató!
Köszönöm, hogy időt szántál rám, és megosztottad velem a véleményedet!