2015. november 17.

#71 Szelencekérdezzfelelek Budapest, Budapest, Te csodás!

Talán kevesen tudjátok, hogy ma Budapest napja van. Úgy bizony, szerepel a jeles napok között, ugyanis a Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött székesfőváros közgyűlésének 1873-as első ülése emlékére november 17-ét Budapest napjának nevezik. A jeles alkalomból jelentkezem ezzel a Szelencekérdezzfelelekkel, ugyanis aki ismer, az pontosan tudja rólam, hogy szeretem Budapestet. Sőt, mit szeretem, én egyenesen IMÁDOM, sőt szerelmes vagyok ebbe a városba! Szeretem a régi pesti bérházakat és a rajtuk lévő díszítéseket, a retro villamosokat és trolikat, a hidakat, a Parlamentet, a fényeket, a vizet, az eldugott kincsesbányakat, az állandó átépítéseket, a programokat, a szigetet, a hajókázást, a Rómait, szóval egyszerűen mindent.
Éppen ezért szeretettem volna kitölteni ezt a kérdezzfeleleket, hogy elmondhassam mi az, a fentieken túl, amit szeretek ebben a városban.

  


Kedvenc reggeliző helyed?

Az első kérdés igen fogós és ravasz, mert nem igazán szoktam reggelizni. Egyszerűen reggel sokkal többre értékelek még öt perc alvást, mint néhány falatot.
Általában Peti barátommal szoktunk reggelizős találkákat szervezni, ilyenkor mindig a Cserpes Tejivóba megyünk a Deák térre. Kedvenc helynek nem mondanám, de a karamellás tejükért még a metrózást is nyugodt szívvel bevállalom.

Melyik a kedvenc drogériád?

Ameddig ki nem vonultak Magyarországról, addig a Schlecker volt. Imádtam a választékukat, és a termékeiket, könnyek között búcsúztam a kedvenc pénztáros nénimtől az üzletben. Mióta nincs Schlecker, azóta átszoktam a Rossmannra és a Müllerre, bár utóbbi annyira kiesik, hogy csak sátoros ünnepek alkalmával térek be.

Kedvenc helyed a városban? 

Ez hosszú lesz, előre jelzem!
Nagyon szeretem az Erzsébet-hidat, szerintem az egyik legszebb híd a városban. Ha azon a hídon keresztül vezet az utam, minden olyan közel lesz hirtelen - úgy érzem, ha elég hosszú lenne a karom, megérinthetném a Parlament kupoláját, vagy végigcsúszhatnék a Nemzeti Színház hullámlemezén.


Szeretek a 13. kerületben, a 76-os útvonalán trolizni - pláne, ha régi "retro" járműre sikerül felpattannom. Szintén a 13. kerületből nagy kedvencem a Szent István park, amit a kerület lakói nagyon nagy becsben tartanak. Olyan ez, mint egy eldugott béke sziget a város közepén - színes virágok mindenfele, gyerekricsaj, a Dunapark kávézóból néha kiszűrődő zongoraszó, dunai panoráma. Kell ennél több?



Szintén a Pozsonyi úton (illetve a Jókai utcában) tanyázó LaDelizia nevű kekszmanufaktúra. Ha belépsz az üzletbe, rögtön megcsap a frissen sült kekszek és sütemények illata, körbepillantva pedig úrrá lehet rajtad a pánik, hogy mégis, ennyi finomság közül hogyan lehetne választani?! Elárulom, sehogy. Éppen ezért érdemes időről-időre visszatérni, és megkóstolni az aktuális süteményeket, vagy pohárkrémeket. Személyes kedvencem a mogyorókrémes sajttorta, és a sós karamellás macaron, illetve a karamellakrémes almatorta grillázzsal.
Csekkoljátok, próbáljátok, szeressétek, terjesszétek! Nálam ez a nagybetűs Randihely, ha egy baráttal/ismerőssel a környéken járunk, mindig betérünk egy-egy finomságra.

Kedvenc helyed, ahol sétálni szeretsz?

A 13. kerület említett helyszínein kívül egyértelműen a Nagymező utca, és a Deák tér környéke. A pesti Boradway míves épületei, a Deák tér és környéként sokszínűsége nagy kedvencem.

Túlélési tipp a tömegközlekedéshez?

Érvényes BKV bérlet! Ezenkívül jó sok humor, zene és könyv. Néha viszont érdemes nyitott füllel járni, igazán vicces beszélgetésnek lehet tanúja az ember. Szóval, néha érdemes kivenni a fülhallgatót a fülünkből, hátha hallunk valami elgondolkodtatót, vagy mókásat.
Bár nem éppen „tömegközlekedés”, de  Rómából hazafelé tartó repülőn kaptam el ezt a párbeszédet, még felszállás előtt:
  Nemén1: Arra a gépre az van írva, hogy Szingapúr. Akkor az csak Szingapúrból jöhetett, mert rá van írva!
Nemén2: Nézd, a másikra meg van írva, hogy Ryan! Akkor ez biztosan Ryan országból jött, ahol Ryan Gosling él! Vagy az övé a repülő!


Ettől a csodálatos ötlettől aztán annyira fellelkesültek, hogy előkerült a táskából egy fél drogéria és egy komplett fodrász szalon, meg az elkerülhetetlen telefon a fotózáshoz, hiszen bármelyik pillanatban eléjük toppanhatott volna Ryan Gosling



Milyen lenne a tökéletes napod Budapesten? 
Világos, tavaszi, egyszerű. Jó kávé, finom ebéd, ínycsiklandó sütemény, kellemes munkamegbeszélés, valóra váló álmokkal, kellemes társaságban.

Kedvenc galériád vagy múzeumod?
Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza a Nagymező utcában. Idilli környezetben, a pesti Broadwayen bújik meg a maga három emeletével a Mai Manó, ahol az ember mindig talál valami remek kiállítást.



Kedvenc szórakozóhelyed? 
Régen rengeteget jártam a Filterbe, az utóbbi időben viszont nincsen időm/lehetőségem/kedvem elmenni bulizni. Öregszem, vagy ilyesmi.

Van Budapesttel kapcsolatos titkod? 
Kinek nincs? Féktelen bulik; mosdóban sírások; csakmégegyitalok; halkan elrebegett nemek amikor legszívesebben igent mondana az ember;  Kiscsillagos padok; titkos átjárók; idióta vallomások; új helyek és régi kedvencek; kusza emlékfoszlányok; errőlinkábbnebeszéljünk! felkiáltások. Mert vannak dolgok, amiket nem a 7-es buszon beszélünk meg...


Milyen a viszonyotok Budapesttel ? Szerintetek Pest megér egy estet? Melyik a kedvenc pesti helyetek? 


3 megjegyzés:

  1. Szia Nusi!

    Hosszú morfondírozás után, legyőzve félénkségemet, rávettem magam, hogy írjak megjegyzést, avagy a budapesti épületek dicséretét.

    Bár nem mondom, hogy én annyira szeretnék Budapesten élni, de az épületei lenyűgöznek vagy éppen meglepnek. És nem csak a belvárosban vannak ilyenek.

    Mióta itt élek, és egyben napi szinten járom a Kőrösi-Csoma Sándor utat, nagy kedvencem az a régi félkörívű társasház, ami az Éles sarok és az Ónodi utca között van két modernebb épület közé beékelődve. Az udvara számomra romantikus-titokzatos. Ma elmentem mellette gyalogosan, és nyitva volt a kapuja... annyira mulya vagyok, nem mertem bemenni.

    A Bihari utca - Fertő utca sarkán is van egy társasház, ami már 1995 környékén is romos volt és mindig sajnálkoztam rajta, hogy ilyen állapotban van. Tavalyelőtt, láss csodát, neki álltak rendbe hozni, én lelkesen figyeltem nap mint nap, hogy szépül meg. Hála Istennek az épület stílusának megfelelő színt kapott, gyönyörű lett, amit sajnos az éktelen nagy reklámtábla eléggé elcsúfít, de gondolom a felújítást finanszírozni kell valamiből...

    Az Ecseri úti megállótól nem messze szintén van egy kedvencem. Régi munkás társasház - mutatja a külseje, teteje, amit a nyolcadikról látok -, de egy alkalommal volt szerencsém talajmentén és hátulról megközelíteni és majdnem hanyatt estem az ámulattól olyan szép volt a hátsó - belső része díszítésekkel, kovácsolt vas korláttal és muskátlikkal, természetesen.

    Jó volt ezeket leírni, hátha valaki arrafelé jár és jobban odafigyel a drága-édes Kőbánya csodáira.

    Szép estét!

    B. Ági

    .

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Ági!

      Nagyon hálás vagyok, hogy legyőzted a félénkségedet, és megtiszteltél a véleményeddel! Köszönöm!

      A budapesti épületek valóban nagyon szépek, és érdemes nem csak 1,5-2 méter magasságban szemlélődni.

      Nagyon ritkán járok Kőbányára, néha-néha ha van időm és a 62-es villamos éppen úgy közlekedik, hogy bemegy a Blaha Lujza térre, akkor szoktam arra utazni. A félkörívű társasház szerintem az egyik legjobban kivitelezett ház a "modernebb" időből - értem ezalatt azt, hogy nem régi, belvárosi téglaházról van szó.

      Szép estét Neked! :]

      Nusi

      Törlés
  2. Szia!
    A 101-es listádat nézegetve akartam írni neked, a kávézó, ahol még nem jártam projekthez ajánlom: Ahoy csokoládé és limonádé bár :) Ma csekkoltuk barátnőimmel, szupi hely, érdemes előre foglalni! ;)
    Egyébként nekem is az Erzsébet híd a kedvencem! :)

    VálaszTörlés

Kedves Szelencenyitogató!

Köszönöm, hogy időt szántál rám, és megosztottad velem a véleményedet!