Szelencefélsiker - Szelencevászon - Az angol beteg

Amikor összeírtam a filmeket, amelyek Oscar díjat kaptak a legjobb film kategóriában, Az angol betegen azonnal megakadt a szemem. Sokszor hallottam és olvastam már a filmről, és a magyar vonatkozásokról, mégis ez sem volt több egy „majd egyszer megnézem” pontnál a képzeletbeli filmes bakancslistámon.

Az angol beteg 1997-ben kilenc Oscar-díjat zsebelt be a díjkiosztón, elnyerték a legjobb film, rendező, operatőr, női mellékszereplő, jelmeztervezés, látványtervezés, vágás, filmzene, és hangkeverésért járó arany szobrocskát.

Nyomokban spoilert tartalmaz.

A második világháború végén járunk, egy katonai kórházban, ahol a mindig mosolygós ápolónő Hana (Juliet Binoche), egy súlyos égési sérüléseket szenvedett férfit ápol. A front közelsége miatt teherautó karavánokkal indulnak el egy kevésbé veszélyes helyre, azonban a férfi rosszul bírja az utazást – Hana ezért egy romos toszkán kolostorban rendezi be ideiglenes hajlékukat.

A beteg – aki az egyik ideiglenes kórházban az angol beteg nevet kapta-, nem emlékszik semmire. Nem tudja ki ő, mivel foglalkozott, szereti-e valaki, összes vagyona az ütött-kopott Hérodotosz kötet, ami levelekkel és fotókkal van teletűzdelve. Egyik este arra kéri Hanat, olvasson fel neki a könyvből, és az olvasás hatására a beteg emlékei folyamatosan visszatérnek. Kiderül, ő gróf Almásy László, híre magyar nyelvész és Afrika kutató, aki a háború előtt és alatt is egy expedíció tagjaként térképet készített az addig feltérképezetlen sivatagokról. Az expedíció többi tagjával szoros barátság alakul ki közöttük, illetve az egyik pár hölgy tagjával szerelembe is esik, ám a boldog befejezés útját állja több dolog is – többek között az említett hölgy férje.

Almásy sokáig titkolja, hogy emlékei visszatértek, ám egy váratlan vendég felbukkanása felkavarja az állóvizet, és a testi szenvedés mellé megérkezik a lelki önmarcangolás is.

Hana mindeközben igyekszik tartani a lelket a betegében, és saját magában egyaránt – mindenki, akit szeretett, a háború áldozata lett, így retteg attól, hogy újra közel engedjen magához valakit.

Nem lenne tisztességes, ha nem szólnék róla előre, de Az angol beteg egy nagyon, nagyon hosszú film, ám minden perce érték. A szereposztás nem is sikerülhetett volna ennél jobban, Ralph Fiennes elmaszkírozva, haldokló betegként is ezerszer jobban játszik, mint sok más kollégája minden testi hiba nélkül. Juliet Binoche pedig remekül hozza a szerény, segítőkész ápolónőt a filmben.

Összességében, a hosszúsága ellenére nagyon tetszett Az angol beteg, a szívem pedig külön repesett a filmben felhangzó Szerelem, szerelem c. magyar népdal Sebestyén Márta előadásában.

Láttátok Az angol beteget? Hogy tetszett a film?