2017. augusztus 20.

Szelencegondolat || RIP Chester Bennington


Egy hónappal ezelőtt az Instát pörgettem, amit hirtelen elleptek a #RIP hashtagek. Egy pillanatra nem túl szociálisan átfutott az agyamon, hogy ki halt meg, akit hirtelen mindenki szeret, és akkor megláttam a #RIP hashtag miatt a #ChesterBennington hashtaget is. A szívem hirtelen kihagyott egy ütemet. Egy hónapja halt meg Chester Bennington, a Linkin Park énekese.
A Facebook üzenőfalamat hirtelen elárasztotta majd’ minden hazai és külföldi hírportál gyászjelentése a Linkin Park énekeséről, aki a hírek szerint kaliforniai otthonában öngyilkos lett, felakasztotta magát. Az ismerőseim, a korosztályom, és a barátaim pedig gyászolták.

Én az a rohanós-boldog Y generációs lány vagyok, akinek a tinédzserkora egy meghatározó részét a Linkin Park muzsikája tette ki. Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy „Hé csajszi, ez egy tök jó zenekar, hallgass bele!” – és odaadta a walkmanje (?) vagy discmanje fülesének felét, és hirtelen az In the end lett a világ. A gyászoló, a „baszdmegoló”, az „eznemlehetigaz” ismerősök, barátok velem egy idős fiúk és lányok, akik szintén ezen a zenén nőttek fel. Ha dúdolni kezdesz egy Linkin Park dalt, öt másik dünnyögő kapcsolódik be, és aztán vérre menő vita folyik arról, hogy az első lemez nyerssége professzionális nyersesség és vadság, vagy nem. Chester Bennington halála nem az a „celebhalál”, ami után az emberek vérbeli online kanapéhuszárként egymásnak estek, hogy „eddig nem is szeretted”. Nem. Most egy egész generáció gyászolja világszerte a Linkin Park énekesét.

A rajongók minden egyes social media felületet elárasztották, a youtube-on a videó alá másodpercenként (!) érkeztek a részvétnyilvánítások; a Facebookon minden hír alatt több tízezer lájk/síró szmájli/szívecske volt, több ezer kommenttel; az Instán pedig több rajongói profil is megjelent. A személyes kedvencem (ha szabad ilyen helyzetben ezt mondani), akkor a Linkin Park Tattoos oldal, ahol a rajongók a zenekarral –főleg Chesterrel- kapcsolatos tematikájú tetoválásaikat osztják meg az Insta néppel, a képekhez pedig majdnem minden esetben társul egy történet, ami újra és újra könnyeket csal az ember, a rajongók szemébe.

Szintén könnyeket csal az ember szemébe az, hogy bár a zenekar amerikai „One more light” turnéja Chester váratlan és értelmetlen halála miatt félbeszakadt, és bár a koncertszervezők visszatérítik az előre váltott jegyek árát, sok rajongó lemondott a koncertjegy áráról. Döntésüket azzal indokolták, hogy a koncertjegyek összegét az öngyilkosságok megelőzését célul kitűző civil szervezeteknek ajánlják fel.

Kérlek, ha úgy érzed mélyponton vagy, vagy úgy látod a környezetben valaki
krízishelyzetben van, gondolj arra, hogy mindig van megoldás. Segítségért fordulj a mobilról is hívható 116-123 ingyenes, lelki elsősegély dolgozóihoz!


Kérlek, ne bántsd magad.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Szelencenyitogató!

Köszönöm, hogy időt szántál rám, és megosztottad velem a véleményedet!