Szelencekérdezzfelelek
Szeretem a
kreatív ötleteket. Szeretem, hogyha egy csoportban nem egymás mellett, hanem
együtt vagyunk, beszélgetünk, ismerkedünk, esetlegesen tanácsokat adunk
egymásnak.
Szeretem az
ismerkedős, „faggatós” játékokat, amelyek túlmutatnak a „Sziasztok, Ágihanna
vagyok, 26 éves, budapesti bölcsész” klisén, és valami másra, valami
életszerűbbre kíváncsiak.
Éppen ezért
amikor néhány héttel ezelőtt egy Facebookos csoportban –egészen pontosan ebben-
felmerült egy játék lehetősége, vigyorogtam mint aki hatost dobott. Hasonlóan a
Magyar Blogok és Blogkedvelők csoportban zajló „nap bloggere” játékhoz, itt is
egymást faggathattuk írásról, könyvekről, könyvkiadásról, álmokról, és alapvetően mindenről, ami éppen eszünkbe jut.
Ha kíváncsiak
vagytok a kérdésekre, és a válaszaimra, bátran nyissátok ki a mai Szelencét !
Eszter kérdezte:
Kedves Ági, elmesélnéd, milyen könyvet írsz, miről
szól? Köszi
Szívem
szerint mindent megosztanék a könyvről, és egész álló nap csak és kizárólag
erről beszélnék – éppen ezért vagyok nagyon óvatos.
Jelenleg
a Hét és fél perc munkacímen fut a történet, amelynek középpontjában egy olyan
fiatal nő – Török Sára - áll, akire túl hirtelen rászakad valami, ami alapjaiban rengeti
meg az életét, a munkahelyét, a családi kapcsolatait, a nőiességét, neki pedig
meg kell tanulnia azt, hogy nem kell nagyvonalúan belehalni valamibe, amiért
más élni akarna.
A
regény alapját egy olyan téma adja, amelynek véleményem szerint sokkal nagyobb
publicitást kellene kapnia. Érdekes, hogy amióta a Hét és fél perc ötlete a
fejemben, és egy csinos Word doksiban pihen, azóta másik két ötlet is szöget
ütött a fejemben – mindkét történet kapcsolódik a Hét és fél perchez, és nagyon
várom már, hogy papírra/monitorra kerüljenek.
Krisz
kérdezte:
Család, gyerek mellett hogyan tudsz írni? Van valami
jó tipped más, szintén elfoglalt íróknak? És egyéb produktivitási
tippet, ami neked bejött, mondasz nekünk?
Igen, itt megtévesztő volt a profilképem, amin a
barátnőm kislányát tartom a kezemben :]
Jelenleg a unkám az, ami rengeteg időmet leköti,
mert hiába jövök el 15:30-kor az irodából, sokszor még este is azon pörög az
agyam, hogy mit, miért, hogyan, mikor, merre, és másnap mit kell megkérdeznem
vagy éppen elmondanom valakinek.
Produktivitási
tipp? Hmm. Talán annyi, hogy akkor is írj, amikor éppen nem írsz. Sokszor
előfordul velem, hogy csak mondatfoszlányok keringenek a fejemben, de nem
tudom, hogy az apró részlet hogyan is illeszkedik bele a nagy egészbe. Ilyenkor
fogok egy nyalipapírt, felírom, és amikor „válság” van, kiszórom ezeket a
cetliket. Néha, a „hívd vissza X-et” cetlik közül igazi kincsek bukkannak elő.
Az utóbbi időben
rászoktam arra is, hogyha nagyon nem megy, akkor elolvasom az elejétől kezdve
azt, amit addig a pontig írtam – ha csak egy szót, vagy mondatot javítok,
rögtön produktívabbnak érzem magam.
Erika kérdezte.:
Mi újság a Hét és fél perccel - sok van még hátra a
200. oldalig?
A Hét és fél
perc, most mondjuk úgy érik – ez kicsit szebben hangzik, mint a „hetek óta egy
percem nem volt írni” :]
Valamilyen
formában egyébként mindennap beköszön, olvasok egy cikket az alaptémáról a
neten, vagy éppen a lehetőségeket latolgatom.
Jelenleg a Hét
és fél perc 143. oldalon áll, bízom benne, hogy hamarosan pont kerül a végére,
és jöhet az újraolvasás, és a kiadókeresés :]
Diana kérdezte:
Szia Ági! Megnéztem a blogodat és nagyon tetszett.
Mesélnél kicsit arról, honnan jött a "szelence" gondolata?
Köszönöm szépen!
Két évvel
ezelőtt egy netes szörpölés közben futottam bele egy ameriakai blogba, ahol
megláttam a blogger 101-1001 listáját. Emlékszem, annyira megtetszett, hogy
elhatároztam én is összeírom a saját listámat, és szépen egyesével megvalósítom
a tételeket – amiket egy örökkévalóságnak tűnt összeírni.
Miután elkészült
a lista, már csak egy platformot, és egy kifejező nevet kellett találnom, ami
illik az alapötlethez és hozzám, ékezetmentes magyar szó. Hosszas töprengés után
így született meg a Szelencetitkok.
Noémi kérdezte:
Kedves Ági, nagyon kreatív a blogod, tetszik, hogy
ennyire fontosak neked is az ünnepek. Jól látom? Írsz ilyen témáról is a
könyveidben?
Köszönöm szépen a pozitív visszajelzést!
Fontosak az ünnepek, mert az alkalmukkal és a
csillogásukkal megtörik a monoton hétköznapok ritmusát. Szeretem, amikor
karácsony előtt anyukámmal sütünk, vagy koszorúalapanyagot vadászunk az Adventi
koszorúhoz, amikor Húsvét előtt tanakodunk, hogy hol vegyünk sonkát, és minden
más apróság, ami egy ünneppel jár.
A könyvemben az ünnep még nem került elő, és gyorsan
végiggondolva a Hét és fél perc cselekményvázlatát, nem hiszem, hogy az ünnep
olyan nagy hangsúlyt kapna. Talán a másodikban, ha jobban belegondolok… :]
Nagyon szépen köszönöm Krisznek a lehetőséget a
bemutatkozásra, és csoporttársaknak a
kérdéseket!
Nektek van esetleg kérdésetek?
Ha kíváncsiak vagytok, miket kérdeztünk a
többiektől, ne habozzatok kattintani!
Köszönjük. A könvre rettentő kíváncsi vagyok!
VálaszTörlésKöszönöm :]
TörlésAzt mondod, bölcsész vagy. Milyen szakon végeztél? Miből írtad a diploma dolgozatod? A szakmádban helyezkedtél el?
VálaszTörlésSzlovén alapszakos vagyok. A diplomaunkámat egy kortárs szlovén színházi rendező, Tomaž Pandur munkásságáról írtam. Érdekes rendező, de ha újra választanom kellene, inkább Kajetan Kovičról írnék.
TörlésNem a szakmámban dolgozom.
Engem inspiráltál, köszönöm!:)
VálaszTörlésEnnek őszintén örülök :]
Törlés