Szelencetervek - március

Szelencetervek – március

Az év első két hónapja olyan gyorsan elröppent, hogy nemhogy tervezni nem volt időm, hanem felocsúdni és szájtátva csodálkozni, hogy jééé már március van.  

Januárban és februárban elég sok minden történt, először azt hittem teljesen elbuktam egy listapontot, aztán talán mégsem; aztán emiatt sírtam egy kicsit; aztán meg kacagtam; aztán kétségbeesetten nekiálltam ennek-annak amolyan figyelemelterelés miatt; aztán már csak aludni szerettem volna.

Pihenni, feküdni, olvasni, nem agyalni, nem pörögni. Végül a szervezetem úgy döntött, egy időre ismét némaságra ítél, egyrészt hogy ne jártassam állandóan a számat, másrészt, hogy egy kicsit másra is figyeljek, mint a kimondott szavakra.

No de most, hogy visszajött a hangom, és rohamtempóban közeledünk március 15-e felé (ez a vízválasztó nap nálam, március idusától akkor is tornacipőt hordok, ha két zoknit kell felvennem, hogy ne fázzon a lábam!), újult erővel vetem bele magam mindenbe.

Ha kíváncsiak vagytok, milyen terveim vannak márciusra, nyissátok ki a mai Szelencét!

• Villámolvasás

Nagyon régóta kacérkodok egy villámolvasás tanfolyammal. Több ismerősöm is elismerően nyilatkozott a tanfolyamról, hallottam sikertörténeteket, és a kíváncsiság is hajt.

Már jelentkeztem is a tanfolyamra, bár visszajelzést még nem kaptam, remélem gördülékenyen fog menni minden, és áprilisban beszámolhatok majd arról, milyen is volt a villámolvasás.

• Minimum három Szelencesiker/Szelencefélsiker bejegyzés

A helyzet az, hogy a listáról akad néhány tétel, amit részben vagy egészben kipipáltam, azonban beszámolni még nem sikerült róla. Elöljáróban annyit, hogy jártam egy olyan külföldi városban ahol eddig még nem; láttam olyan filmet amit a születésem évében forgattak, a többi pedig legyen meglepetés! Mindamellett, hogy ezekről szeretnék végre beszámolni a kedves Szelencenyitogatóknak, nagyon vágyom még néhány pipára a listapontjaim mellé, így márciusban ezeken (is) szeretnék dolgozni.

• Hajrá könyv!

A barátaim, és az ismerőseim is csodálatosak – ez nem is volt kérdés, ugye? Akármikor szóba kerül a könyv, bíztatnak, lelket öntenek belém, és virtuálisan rugdossák a nagy seggemet, hogy írjálmárírjálmárírjálmár. Egy ideje egy helyben toporgok, ennek részben én magam vagyok az oka, részben az, hogy a fejemben ezer meg egy szálon fut minden, és a könyv az ezeregyedik. Éppen ezért szeretném, ha márciusban minimum tíz oldalt tudnék írni. Igen, tudom, miért csak tíz oldalt, ugye? Azért, mert hétvégén megtanultam, hogy nem helyből kell ám felrohanni a hegyre…!

• Slam

Nagyon jó lenne elmenni egy slam estre – egyrészt hiányzik, másrészt szeretem. Kell a lelkemnek.

Kíváncsi vagyok!

Nektek milyen terveitek vannak márciusra?