2016. február 11.

# Szelencekérdezzfelelek - Te klaviatúrakoptató, már megint gépelsz?

Szelencekérdezzfelelek

Szeretem a kreatív ötleteket. Szeretem, hogyha egy csoportban nem egymás mellett, hanem együtt vagyunk, beszélgetünk, ismerkedünk, esetlegesen tanácsokat adunk egymásnak.
Szeretem az ismerkedős, „faggatós” játékokat, amelyek túlmutatnak a „Sziasztok, Ágihanna vagyok, 26 éves, budapesti bölcsész” klisén, és valami másra, valami életszerűbbre kíváncsiak.
Éppen ezért amikor néhány héttel ezelőtt egy Facebookos csoportban –egészen pontosan ebben- felmerült egy játék lehetősége, vigyorogtam mint aki hatost dobott. Hasonlóan a Magyar Blogok és Blogkedvelők csoportban zajló „nap bloggere” játékhoz, itt is egymást faggathattuk írásról, könyvekről, könyvkiadásról, álmokról, és alapvetően mindenről, ami éppen eszünkbe jut.
Ha kíváncsiak vagytok a kérdésekre, és a válaszaimra, bátran nyissátok ki a mai Szelencét!


Eszter kérdezte:
Kedves Ági, elmesélnéd, milyen könyvet írsz, miről szól? Köszi

Szívem szerint mindent megosztanék a könyvről, és egész álló nap csak és kizárólag erről beszélnék – éppen ezért vagyok nagyon óvatos.
Jelenleg a Hét és fél perc munkacímen fut a történet, amelynek középpontjában egy olyan fiatal nő – Török Sára - áll, akire túl hirtelen rászakad valami, ami alapjaiban rengeti meg az életét, a munkahelyét, a családi kapcsolatait, a nőiességét, neki pedig meg kell tanulnia azt, hogy nem kell nagyvonalúan belehalni valamibe, amiért más élni akarna.
A regény alapját egy olyan téma adja, amelynek véleményem szerint sokkal nagyobb publicitást kellene kapnia. Érdekes, hogy amióta a Hét és fél perc ötlete a fejemben, és egy csinos Word doksiban pihen, azóta másik két ötlet is szöget ütött a fejemben – mindkét történet kapcsolódik a Hét és fél perchez, és nagyon várom már, hogy papírra/monitorra kerüljenek.

Krisz kérdezte:
Család, gyerek mellett hogyan tudsz írni? Van valami jó tipped más, szintén elfoglalt íróknak? És egyéb produktivitási tippet, ami neked bejött, mondasz nekünk?

Igen, itt megtévesztő volt a profilképem, amin a barátnőm kislányát tartom a kezemben :]
Jelenleg a unkám az, ami rengeteg időmet leköti, mert hiába jövök el 15:30-kor az irodából, sokszor még este is azon pörög az agyam, hogy mit, miért, hogyan, mikor, merre, és másnap mit kell megkérdeznem vagy éppen elmondanom valakinek.
Produktivitási tipp? Hmm. Talán annyi, hogy akkor is írj, amikor éppen nem írsz. Sokszor előfordul velem, hogy csak mondatfoszlányok keringenek a fejemben, de nem tudom, hogy az apró részlet hogyan is illeszkedik bele a nagy egészbe. Ilyenkor fogok egy nyalipapírt, felírom, és amikor „válság” van, kiszórom ezeket a cetliket. Néha, a „hívd vissza X-et” cetlik közül igazi kincsek bukkannak elő.
Az utóbbi időben rászoktam arra is, hogyha nagyon nem megy, akkor elolvasom az elejétől kezdve azt, amit addig a pontig írtam – ha csak egy szót, vagy mondatot javítok, rögtön produktívabbnak érzem magam.

Erika kérdezte.:
Mi újság a Hét és fél perccel - sok van még hátra a 200. oldalig? J

A Hét és fél perc, most mondjuk úgy érik – ez kicsit szebben hangzik, mint a „hetek óta egy percem nem volt írni” :]
Valamilyen formában egyébként mindennap beköszön, olvasok egy cikket az alaptémáról a neten, vagy éppen a lehetőségeket latolgatom.
Jelenleg a Hét és fél perc 143. oldalon áll, bízom benne, hogy hamarosan pont kerül a végére, és jöhet az újraolvasás, és a kiadókeresés :]

Diana kérdezte:
Szia Ági! Megnéztem a blogodat és nagyon tetszett. Mesélnél kicsit arról, honnan jött a "szelence" gondolata?

Köszönöm szépen!
Két évvel ezelőtt egy netes szörpölés közben futottam bele egy ameriakai blogba, ahol megláttam a blogger 101-1001 listáját. Emlékszem, annyira megtetszett, hogy elhatároztam én is összeírom a saját listámat, és szépen egyesével megvalósítom a tételeket – amiket egy örökkévalóságnak tűnt összeírni.
Miután elkészült a lista, már csak egy platformot, és egy kifejező nevet kellett találnom, ami illik az alapötlethez és hozzám, ékezetmentes magyar szó. Hosszas töprengés után így született meg a Szelencetitkok.

Noémi kérdezte:
Kedves Ági, nagyon kreatív a blogod, tetszik, hogy ennyire fontosak neked is az ünnepek. Jól látom? Írsz ilyen témáról is a könyveidben?

Köszönöm szépen a pozitív visszajelzést!
Fontosak az ünnepek, mert az alkalmukkal és a csillogásukkal megtörik a monoton hétköznapok ritmusát. Szeretem, amikor karácsony előtt anyukámmal sütünk, vagy koszorúalapanyagot vadászunk az Adventi koszorúhoz, amikor Húsvét előtt tanakodunk, hogy hol vegyünk sonkát, és minden más apróság, ami egy ünneppel jár.
A könyvemben az ünnep még nem került elő, és gyorsan végiggondolva a Hét és fél perc cselekményvázlatát, nem hiszem, hogy az ünnep olyan nagy hangsúlyt kapna. Talán a másodikban, ha jobban belegondolok… :]

Nagyon szépen köszönöm Krisznek a lehetőséget a bemutatkozásra, és csoporttársaknak  a kérdéseket!

Nektek van esetleg kérdésetek?

Ha kíváncsiak vagytok, miket kérdeztünk a többiektől, ne habozzatok kattintani!


6 megjegyzés:

  1. Köszönjük. A könvre rettentő kíváncsi vagyok!

    VálaszTörlés
  2. Azt mondod, bölcsész vagy. Milyen szakon végeztél? Miből írtad a diploma dolgozatod? A szakmádban helyezkedtél el?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szlovén alapszakos vagyok. A diplomaunkámat egy kortárs szlovén színházi rendező, Tomaž Pandur munkásságáról írtam. Érdekes rendező, de ha újra választanom kellene, inkább Kajetan Kovičról írnék.
      Nem a szakmámban dolgozom.

      Törlés

Kedves Szelencenyitogató!

Köszönöm, hogy időt szántál rám, és megosztottad velem a véleményedet!