16 gondolat 2016-ból, 2016-ról

2016 sok szempontból nem volt egyszerű. Történtek jó és rossz dolgok, kacagtam és zokogtam (néha nyilvános helyen, és megesett, hogy a pulóverem is szempillaspirálos lett), utaztam a családommal és egyedül, és néhány mozzanat örökre belém égett.

Most 16 dolgot gyűjtöttem össze a 2016-os évből, amelyet megosztanék veled.

1. Mihály meghalt. Mihály a közel hét éves Acer laptopom (volt), aki hősiesen túlélte velem az egyetem első éveit, megjárta Szlovéniát néhányszor, és alapvetően állandóan dolgozott. Időnként még megpróbálom bekapcsolni Mihályt, hátha csak átmeneti makacsság a nem működése, és a kedves számítógép javító manók éjszaka megjavítják, erre eddig nem került sor. Jelenleg nagy erőkkel kutatom Mihály méltó utódját, azonban úgy néz ki az ember vagy szép (értsd: fehér) és annyira nem jó; vagy jó, de nem szép gépet vásárol csillagászati áron.
   
2. Hello ELTE BTK! Ismét. Szeptembertől újra nappali tagozaton koptatom az ELTE padjait, ami egy nyolc órás teljes állás mellett annyira nem könnyű, állandó az időhiány, és az esetek többségében a barátaimat csak a telefonom képernyőjét látom. 
   
   
   
3. Apropó barátok, szia Sári! Y Remélem még sokat kacagunk együtt Bobán! 
   
   
   
   
4. Két év után ismét Szlovéniába utaztam, és az ott töltött néhány nap fergeteges volt…
   
   
   
   
5. …részben azért, mert életem egyik legőrültebb koncertélményét köszönhetem a városnak, Sárinak, és a zenekaroknak. Nem mellesleg kipróbáltuk életünkben először az AIRBNB-t, ami remek megoldásnak bizonyult szállásszerzésre.
   
   
   
   
6. 2016-ban eljutottam egy zenei fesztiválra, a Rockmaratonra. Vajon miért mindig évekkel később jövök rá, hogy valami jó…? Sokkal több fesztiválra kellene járnom, szóval helló 2017, helló Volt és Sziget.
   
   
   
   
7. Életemben először lekéstem egy vizsgát, mert rossz buszra szálltam. Igen, Pesten. Igen, született pestiként. Igen, még mindig nincs KRESZ vizsgám.
   
   
   
   
8. Megszerettem a vodkaszódát.
   
   
   
   
9. Az év vége felé sok bátorságot összekaparva kimondtam, amikor valami rossz volt.
   
   
   
   
10. 2016 az elengedés éve volt, és rájöttem, hogy nincsen szükségem látszatemberekre, látszatmegoldásokra az életemben, semmilyen téren. Megértem a cselekvések mögött húzódó miérteket, de az elfogadásukra senki és semmi nem kötelezhet. Érdekes, a felismerések sokkal nehezebbek voltak, mint maga az „elengedés”.
    
    
    
    
11. Beszereztem egy piros pöttyös filofaxot, ami úgy tűnik remek döntés volt. Igaz úgy teletömtem, hogy jóval nehezebb mint egy átlagos határidőnapló, de így sokkal személyesebb, könnyebben kezelhető és átláthatóbb az életem.
    
    
    
    

12.  A Spotify alapjaiban változtatta meg a zenehallgatási szokásaimat. A lejátszási listámra kerültek olyan előadók, akikről eddig nem is hallottam, és lekerültek olyanok, akiket már megszokásból sem hallgattam szívesen.

13.  Piros rúzsok minden, minden, MINDEN mennyiségben. Kitartok a véleményem mellett, hogy minden nőnek alanyi jogon járna a piros rúzs megfelelő árnyalata ajándékba.

14. Találkoztam Kepes Andrással.
    
    
    
    
15. Belebuktam a „minden napra egy fotó”, a decemberi fotós kihívásba, és jó néhány moly.hu-s kihívásba is. Elengedés éve, ugye.
    
    
    
16. Bár nem vártam recegve 2017-et, szokatlanul nyugalommal, minden izgalom nélkül örülök az új évnek. Amit és akit el kellett engednem, azt elengedtem tavaly. Vannak új ötletek, tervek, listák, és „jajj de jó lenne” sóhajok, célok és nemcélok, amik célokká, majd sikerekké válnak. 

Mi a Te 16 2016-os mozzanatod?