2015. október 29.

#60 Szelencekérdezzfelelek




Szégyen szemre fogalmam sincs, melyik blogon leltem rá erre a "beauty" kihívás a netes kalandozásaim során. A tíz hetes kérdezzfelelek viszont nagyon tetszett, így -a kihívásból a beauty szót véletlenül elhagyva- úgy döntöttem, az elkövetkezendő néhány hétben megküzdök ezzel a kihívással.
A tovább opcióra klikkelve elolvashatjátok tíz "titkomat". Szelencenyitásra fel!



  • Nem tudok biciklizni, és nem is szeretnék megtanulni - régi, gyerekkori trauma
Ahogy Vera kolléganőm fogalmazott egyszer: "Nekem az a bajom a biciklivel, hogy inkább konzervnyitóra hasonlít, mint járműre!"

  • Az első vizsgám, amin életemben megbuktam, az a KRESZ vizsga volt
Annyira megkapott a bukás íze, hogy két alkalommal is megbuktam KRESZ-ből. Először egy, majd két ponttal. Van még mit gyakorolni ezen a téren, de az 1001 nap letelte előtt nekem jogsim lesz. Punktum.


  • Néha szeretek nagyon nagyon nagyon régi és ciki dalokat hallgatni

  • Ha valaki megkérdezné mi a szuper erőm, azt mondanám bárkinek a hasába lyukat tudok beszélni. Gátlástalanul.
Mellette folyékonyan beszélek cinikusan és magyarul :]


  • A legjobb görögországi élményem, hogy meghallgattam az Akropoliszon Kispálék Ha az életben c. számát
A második legkirályabb görög élményem a parachute volt ;]


  • A paradicsom az a zöldség gyümölcs, amiből bármennyit meg tudok enni - magyarul betegre bírom kajálni magam
Amikor kölyök voltam, a nagypapámmal megettük a nagymamám lecsó befőzésre vásárolt paradicsomát. Nem volt túl boldog...


  • Szeretem a keresztnevekkel kapcsolatos információkat
Érdekel, hogy melyik keresztnév mit jelent, és hogy a jelentés befolyással van-e a személyiségünkre. Ha a keresztnévhez kapcsolódik valamilyen szent, akkor az ő legendáját is elolvasom, és kutatom a hasonlóságokat.
Szerintem a nevünk az egyik legnagyobb keresztünk, amit életünk során kapunk, ezért is érdekel hatással van-e az életünkre, személyiségünkre az a név, amit életünk végéig viselnünk kell.


  • Kétszer küldtek ki tanítási óráról 
Egyszer még felsős koromban egy ének óráról (bár az nem is igazi kiküldés volt, mert a tanár azt mondta, hogy akinek nem tetszik az óra, az kimehet, szóóóval... Inkább csak éltem a lehetőséggel!), később pedig 11-es koromban egy drogprevencióról. Azok az előadások voltak életem legrosszabb előadásai, még az irodalomtudomány alapjait is lepipálták.


  • Túl sok párnával alszom
Van egy nagypárnám, két kispárnám (fej/nyak alatt), és egyet pedig ölelek. Csak így tudok elaludni.


  • Vannak napok, amikor nagyon szívesen laknék valami hihetetlenül képeslapszerű helyen
Mondjuk Toscanaban, ahol púderszínűek a felhők, mélyvörös a bor, roppanós a szőlő, és szuperzöldekaz olívabogyók. Vagy Provanceban tölteném a tavaszt - levendula mindenhol, forró croissant, és habos kávé, hmm!




2 megjegyzés:

Kedves Szelencenyitogató!

Köszönöm, hogy időt szántál rám, és megosztottad velem a véleményedet!