2014. december 17.

#5

A házi ajakápoló története - avagy: imádok mindent, amit magamra tudok kenni!




A 101-1001 listám 47. pontja volt a "kipróbálni öt dolgot a Pinterest" táblámról. Nos, bemutatom az első áldozatot, a házi ajakkencét. 

Néhány hete azon törtem a fejemet, hogy mi lehetne az az apró, jelképes ajándék, amivel meglepem odabent a kolléganőket. Végül egyik délután szinte elém ugrott a neten egy házi ajakápoló receptje, és mi lehetne jobb ajándék egy csapat állandóan ajakszárazsággal küzdő nőnek? (Helló légkondi, a bőrünk nem szeret.)



A kencébe csupa titkos hozzávaló került, amit aztán csúcsos kalapban egy üst mellett kevergettem lassú tűzön, miközben BékaBreki boldogan karattyolt a Mázli nevű fekete macska mellett.
Az elkészítése nagyon egyszerű volt: méhviaszt, kókuszolajat, olívaolajat és narancs illóolajat olvasztottam össze, majd egy 10-es fecskendővel (ilyen minden normális háztartásban van, igaz?) a tégelyekbe adagoltam.
A méhviaszt, a kókuszolajat, és az illóolajat az Árkád bioboltjában zsákmányoltam, az olívaolajat a konyhaszekrényben találtam, a tégelyeket kedves kínai nénikbácsik küldték az ebayről (meglepően hamar!), a fecskendőt a "Jajj Ágnes, már megint mit csinálsz" - anya assistance szolgáltatta. 



2 megjegyzés:

  1. Wohoo, ez nagyon szupi ^_^ És már azt is tudom, hogy a képek sajátok, mert istenien fényképezel ;) De komolyan! :)
    És én, mint ajakápoló-függő, azt mondom, ez egy király ajándék :D :p
    Nagyon várom a többi posztodat is :)

    VálaszTörlés

Kedves Szelencenyitogató!

Köszönöm, hogy időt szántál rám, és megosztottad velem a véleményedet!