Mélypont - Fénypont
MÉLYPONT: elaludtam a reggeli órámat. Megint.
FÉNYPONT: a barátaim. Akik velem vannak; akik felhívnak; akik üzenetet írnak; akik segítenek;
akik elvisznek a Praktikerbe; akik több ezer kilométerről is fogják a kezem; akik jóízűen megeszik a
mákos gubát amit készítettem; akiket bármikor felhívhatok; akik megabajgatnak amikor kiderül,
hogy a vízálló smink nem könnyálló; akik átjönnek megszeretgetni a friss térd műtött anyukámat;
akik cuki állatokról küldenek képet; akik hangosan röhögnek a bénázásomon aztán biztosítanak róla,
hogy szeretnek; akik a maguk módján segítenek; akik érdeklődnek; akik annyit írnak/mondanak
"gondolok rátok"; akik megkérdezik tudnak-e segíteni; akik ugyanolyan kritikusak mint én; akik
ugyanúgy szeretnek, mint én; akik hasonlóan élnek, mint én; akik ugyanolyan idióták, mint én; akik
egyáltalán nem olyanok, mint én; akik annyit írnak "eszembe jutottál ma, de már nem tudom miért".
És így tovább és tovább.
Nagyon nagyon nagyon hálás vagyok értetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Szelencenyitogató!
Köszönöm, hogy időt szántál rám, és megosztottad velem a véleményedet!