#81 Szelencetitkok - Szelenceszületésnap

Szelenceszületésnap

Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, egy hideg novemberi napok ütött szöget a gondolat a fejemben, hogy kellene nekem, és a bűvös 101-1001-es listámnak egy zug.

Kicsi, apró, szeretgetnivaló titkos hely, ahol a 101-1001 listám és én boldogan élhetnénk, még meg nem halunk. Egy titkos hely, ami annyira titkos, hogy meg tudom osztani az érdeklődőkkel a nagybetűs SIKEREKET, egy hely, ami alapvetően boldog, kiegyensúlyozott, egyszerre Ágis és Hannás. Valahogy így született meg az akkor még a „101-1001 listás izé” munkanéven futó blogkezdemény.   

Hosszas kattogás, és Peti nyúzás („De Peti, szerinted ez a név jó lesz? De komolyan? Vagy ezt most csak azért mondod, hogy hagyjalak végre békén?”) után megszületett a név, amit a családom már melléknévként és igeként is használ. Összeírtam a bűvös listát is komoly, nagyratörő, és kevésbé nagyratörő, majdhogynem szeleburdi célokkal – minden adott volt tehát az induláshoz.

Szükségem volt azonban még valamire – egy kerek kezdésre, egy tiszta lapra, egy igazi Szelence születésnapra… És mi lehetne erre megfelelőbb hónap a decembernél?

December az álom hava.

Nekem december a csodák hónapja, amikor az esőből hó lesz, az átmeneti kabátból téli kabát, a jegeskávéból forró csoki, a hideg teából forralt bor, a gonosz pék néniből pedig mosolygós gonosz pék néni lesz. Mágikus, mesebeli időszak ez, amire szeretek készülni.

Szeretek anyukámmal az adventi koszorúról beszélgetni, szeretem, amikor anya előhúzza a megsárgult Horváth Ilonka szakácskönyvet, és elkészítjük a „túl-vastag-töltelékes-nincs-olyan-hogy-túl-vastag-töltelékes” zserbónkat, szeretem a lakást átjáró téli almás-fahéjas illatot, szeretek sutyiban anya háta mögött összekacsintani apával, hogy mit veszünk anyának ajándékba.

Ez az apróság, az álom hónapos decemberi csoda volt a hiányzó esszencia a Szelencéhez.

Egy éves a Szelencetitkok.

Mit adott nekem ez az év?

Az elmúlt 365 nap alatt írtatok nekem jó sok kedves kommentet és e-mailt (Szia Anka!), ismerkedtünk közösségi oldalon, játékra invitáltatok, és még akkor is ide kattintottatok, amikor éppen nem volt lehetőségem kinyitni Nektek a Szelencét. Köszönöm!

Akad még néhány Szelencesiker, illetve Szelencefélsiker a piszkozatok között, amelyek csak arra várnak, hogy előugorhassanak a kalapból, és van még jó pár tétel a listámon, amit a következő 636 napban fogok megvalósítani.

Köszönöm, hogy itt vagytok, hogy olvastok, hogy kommenteltek, hogy válaszoltok, hogy listákat írtok össze a Szelence inspirációjára.

Illene előállnom valami ajándékkal, vagy akár születésnapi bulival… Nos, ha igényt tartanátok rá, akkor egy januári délutánon – senkit nem szeretnék elszakítani a céges karácsonyi buliktól, és az ajándékvásárlástól- ihatnánk közösen egy Bambit valahol a városban.

Ki tart velem?